A titkosítás rejtélyei: biztonságos adóvevő használat a mindennapokban

A titkosítás vagy rejtjelezés nem újkeletű dolog, viszont ez a terület is látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Mindenki rendelkezik olyan kényes adattal, amiket fontos biztonságban tudnunk. Ilyenek lehetnek a személyes adataink, jelszavaink, vagy akár céges információk. Telekommunikációs forgalmazásban is kiemelten fontos lehet a titkosítás.

Miért használunk titkosítást?

Az első világháborúban choctaw és cherokee katonák dolgoztak ki egy egyszerű, de a németek számára mégis megfejthetetlen kódrendszert. A második világháború csendes-óceáni hadszínterén az Amerikai Egyesült Államok tengerészgyalogsága navahó indiánokat alkalmazott kódolásra, mivel a nyelvük megfejthetetlennek bizonyult a japán birodalmi erők hírszerzése számára.

Fontos megemlítenünk a híres német Enigma rejtjelező gépet is, mellyel egy ideig sikeresen kódolhatták üzeneteiket és parancsaikat a szövetségesek elől a németek, mígnem Alan Mathison Turing angol matematikus, a modern számítógép-tudomány egyik atyja fel nem törte az Enigma logikáját.

De térjünk vissza napjainkba és nézzük meg, mely területeken is használunk titkosítást?

• Adatvédelem az interneten: titkosítást alkalmazunk az online kommunikációban, például e-mailek, chatüzenetek és böngészési tevékenységek védelmére.

• Pénzügyi tranzakciók: banki és pénzügyi tranzakciók során titkosítást használunk az ügyféladataink, például bankszámla- és bankkártyaadatok biztonságos továbbítására.

• Adattárolás: személyes és üzleti adatok tárolásakor titkosítást alkalmazunk, hogy megakadályozzuk az illetéktelen hozzáférést például adatbázisokhoz, fájlokhoz és tárhelyekhez.

• Mobilalkalmazások: az okostelefonokon és táblagépeken futó alkalmazások gyakran használnak titkosítást az érzékeny adatok, például felhasználói bejelentkezési adatok és fizetési információk védelmére.

• Virtuális magánhálózatok (VPN): VPN-ek segítségével titkosított kapcsolatot hozunk létre az interneten keresztül, így biztonságosan böngészhetünk és kommunikálhatunk, valamint megőrizhetjük anonimitásunkat.

• Jogdíj- és szerzői jogvédelem: tartalomtitkosítást használunk a digitális média, például filmek, zenék és e-könyvek védelmére, hogy megakadályozzuk a jogdíj- és szerzői jogi sértéseket.

• Orvosi adatok védelme: egészségügyi adatok titkosítása fontos a betegségügyi nyilvántartások és az orvosi információk biztonságos tárolása és továbbítása érdekében.

• Kormányzati kommunikáció és titkosított ügynökségek: kormányzati és katonai szervezetek titkosított kommunikációt használnak a nemzetbiztonsági információk és érzékeny adatok védelmére.

Ezek csak néhány példa a titkosítás sokféle alkalmazására, de szinte minden olyan területen megtalálható, ahol az adatok védelme és biztonsága kritikus fontosságú. Számos olyan munkaterület van, ahol olyan adatokkal dolgoznak vagy információkat tárolnak, amelyek illetéktelenek kezébe kerülve visszaéléseket eredményezhet.

Mi történik, ha lehallgatják az adóvevőmet?

Ha valaki lehallgatja az adóvevő kommunikációját, az számos káros hatással járhat. Az adóvevő kommunikáció általában tartalmazhat bizalmas vagy érzékeny információkat, például pénzügyi adatokat, személyes adatokat vagy üzleti titkokat, munkatársak adatait, elérhetőségeket, munkavégzéshez szükséges belsős infókat, raktárbázis termékadatait, logisztikai információkat, beszállítói adatokat.

Ha ezek az információk illetéktelenek kezébe kerülnek, az súlyos következményekkel járhat, például identitáslopással, pénzügyi csalással vagy üzleti titkok kiszivárogtatásával. De súlyosan megsérthetik az emberek személyes szféráját és bizalmát, vagy komoly versenyelőnyt biztosíthatnak a konkurenseknek, vagy akár kárt okozhat a vállalatnak.

Veszélyes munkavégzésnél kiemelten fontos, hogy olyan kommunikációs eszközt használjunk, ami csak az adott feladathoz beosztott személyek között biztosít beszédkommunikációt. Más nem tud beleszólni és így megzavarni a munkát. Például darukezelők és építési munkások, autóverseny pályabírók, védett objektumok biztonsági szervei. Képzeljük csak el, ha egy toronydaru kezelő hamis munkautasítást kap, hatalmas kárt okozhat, akár emberéletbe is kerülhet. 

A munkavégzés során azt is számításba kell venni, milyen területen, milyen magasan dolgozunk adóvevővel, hiszen minél magasabb a pozíciónk, annál távolabbra tud eljutni az adóvevőnk jele. Így akár több 10km távolságból is figyelhetik a rádióforgalmazásunkat.

Ha kormányzati vagy nemzetbiztonsági kommunikáció kerül lehallgatásra, az súlyos veszélyt jelenthet a nemzetbiztonságra és az állam működésére nézve, mivel illetéktelenek hozzáférhetnek az államtitkokhoz vagy érzékeny információkhoz.

Ezért is fontos az éter etikett és rádióforgalmazási szabályok betartása, és fontos megfelelő intézkedéseket tenni az adatvédelem és a biztonság érdekében, például titkosított kommunikáció használatával és más védelmi intézkedésekkel. Legyünk tisztában a feladat fontosságával, válasszuk ki azokat a feladatokat, amihez adóvevős kommunikáció szükséges és fontoljuk meg a titkosítás használatát is!
 
Nem minden területen használnak azonban titkosítást, sőt egyes adóvevő felhasználóknál kifejezetten káros. Ilyen például:

• Rádióamatőr forgalmazás

• Légiforgalmi irányítás beszédforgalma

• Hajózásnál használt adóvevők

Ennek egyik oka, hogy az itt elhangzott forgalmazásokat szabályokhoz kötik és ezen felhasználói csoportoknál nem szabad elrejteni a kommunikációt.  Viszont sok más területen igencsak szükség van a titkosításra.

Milyen titkosítás típusokból választhatunk adóvevős kommunikációnál?

Mindig az adott felhasználó területtől, feladattól és a használt adóvevőktől függ a titkosítás típusa, ezért érdemes tájékozódni és szakember tanácsát kérni, főleg egy komolyabb biztonságot igénylő kommunikációs feladat esetében.

Rádiótechnikában kétféle titkosítás létezik: analóg és digitális titkosítás.

Az analóg titkosítés /scramble/ funkció egy egyszerűbb megoldás, ami béka brekegésre hasonlító hanggá változtatja a beszédet. A scramble funkció lényege, hogy az adóvevő által kibocsátott hangjeleket vagy adatjeleket valamilyen módon módosítja vagy torzítja egy beépített algoritmus vagy eljárás segítségével. Ennek eredményeként a küldött jel nem lesz értelmezhető azok számára, akik nem rendelkeznek az adóvevőn beállított megfelelő dekódoló beállításokkal vagy kulcsokkal. A funkció megakadályozza, hogy az adóvevő jeleit könnyen értelmezni lehessen, így a kívülállók számára nem lesz könnyű megérteni vagy dekódolni az adóvevő által továbbított információkat.

Fontos megjegyezni, hogy az analóg titkosítás vagy "scramble" funkciók nem nyújtanak abszolút védelmet, és a modern digitális titkosítási módszerek hatékonyabbak lehetnek az adatok biztonságának megőrzésében. Azonban az analóg titkosítás funkció még mindig hasznos lehet olyan helyzetekben, ahol nem állnak rendelkezésre digitális adóvevők.

Digitális titkosítás a digitális jelátvitelt, digitális üzemmódot használó készülékekben található. A digitális titkosítás az adóvevőkben olyan módszer, amely során a hangjeleket vagy adatjeleket digitális formában titkosítják, hogy azokat csak az illetékesek tudják megfelelően értelmezni és dekódolni. Ez a módszer hatékonyabb és biztonságosabb lehet, mint az analóg titkosítás, mivel a digitális jelek kevésbé hajlamosak a zavarokra és a külső interferenciákra.

Az alap digitális titkosítást tudjuk tovább erősíteni a több kulcsos titkosítási opciók bekapcsolásával, pl.: ARC4, AES 128/256 BIT. Az AES nagyon széles körben elterjedt és elfogadott a biztonsági közösségben, és sok alkalmazásban és protokollban használják titkosításra, például a HTTPS-ben (biztonságos internetes kommunikáció), a VPN-ben (virtuális magánhálózatok) és a fájl titkosítási szoftverekben. Az AES az egyik legmegbízhatóbb és legbiztonságosabb titkosítási algoritmus, amely jelenleg is elérhető. Többféle kulcshosszon alkalmazzák, beleértve a 128, 192 és 256 bites kulcsokat. A kulcshossz meghatározza, hogy mennyire nehéz feltörni az algoritmust. Ennek eredményeként az adóvevő által továbbított információk biztonságosan és privát módon továbbítódik a kommunikációs csatornán.
 
Titkosítási lehetőségek különböző típusú adóvevőkben
 
PMR446
Túlnyomó részt analóg adóvevőkkel találkozhatunk ebben a kategóriában, így az egyszerűbb scramble funkciót használhatjuk ezekben készülékekben. De ez is többnyire az ipari kivitelű adóvevőkben található meg. A hobbi kategóriájú adóvevőket nem szokták titkosítással ellátni.
 
Ipari DMR
Digitális DMR adóvevőknél többféle titkosítás is választható. Vannak alapbeállítások és komoly titkosítási lehetőségek, amik külön licensszel aktíválhatók. Fontos tudnunk, hogy a gyártók nem minden esetben alkalmazzák a kompatibilis megoldásokat, így egyes modellek titkosításai eltérhetnek egymástól.
 
POC hálózati adóvevők
Ezen készülékek nagy előnye a közvetlen internetes kommunikáció, ami eleve elzárja a külvilágtól az adott készülékeket. Itt már nincs esély a lehallgatásra. Zárt rendszer, amin csak az adott készülékek tudnak kommunikálni. Természetesen itt is van lehetőség az extra védelemre, aminek segítségével a végpontok közti internetes adatforgalmat titkosíthatjuk.

A normál adóvevők biztonságán felül a POC adóvevők talán a legelzártabbak a kommunikáció terén, hiszen az internetet használva egyedi hangkodeken keresztül továbbítják a beszélgetéseket és az adatokat. Itt még külön titkosítás nélkül is nagyobb biztonságban van az információ, mint egy hagyományos rendszeren, hiszen teljesen el vannak szeparálva más rendszerektől. Tehát bátran állíthatjuk, hogy ha maximális biztonságot szeretnénk az adóvevős kommunikációnkba akkor a POC adóvevők között kell keresgélnünk.

Testkamerák

Sok esetben párosítják az adóvevőket testkamerákkal, amiket a POC adóvevőrendszerekbe is be lehet integrálni. Itt főként fontos a titkosítás! Illetéktelenek ne férhessenek hozzá a kamerafelvételekhez, ne módosíthassák azokat. Gyakran csak a megfelelő dokkoló állomás vagy szoftver és jelszó használatával olvashatók a kamerával rögzített felvételek. Továbbá az interneten közvetített felvétel is titkosítva van, amit a testkamera továbbít a diszpécser felé. A testkamera használatot külön jogszabályban szabályozzák, vásárlás előtt érdemes utána kérdezni milyen feltételekkel üzemeltethető a testkamera.

Táblázat a különféle titkosítási módszerekről különböző adóvevő típusoknál

Hogyan tudjuk beállítani a titkosítást a megvásárolt eszközeinken?

A titkosítás nincs alapesetben aktiválva az adóvevőkön, ezért érdemes már a vásárláskor jelezni ezen igényünket. Persze sok készülék alkalmas utólagosan a titkos bekapcsolására, ez általában az adóvevő menüjében, vagy a CPS programban állítható be. Ha nem boldogulunk vele érdemes szakember segítségét kérni!

Itt jegyeznénk meg, hogy bizonyos esetekben az adóvevők programozását is le kell tiltani, vagy kulcsszóval ellátni, hisz egy elvesztett adóvevőből kiolvasott adatok is problémát okozhatnak illetéktelen kezekben.

Kinek, illetve milyen területre javasoljuk a titkosítás használatát?

Az adóvevő titkosítása, vagy bármilyen más kommunikációs eszköz titkosítása olyan helyzetekben javasolt, ahol az adatok bizalmasok, vagy érzékenyek és fontos azok védelme az illetéktelen hozzáférés és lehallgatás ellen.

Összeszedtünk néhány olyan terület, ahol az adóvevő titkosítása különösen fontos lehet:

1. Katonai és rendvédelmi szervek: A katonai és rendvédelmi szervek gyakran titkosított kommunikációs eszközöket használnak a kritikus fontosságú információk védelme érdekében, például hadműveletek során vagy bűnüldözési tevékenységekben.

2. Kormányzati szervezetek: Kormányzati ügynökségek, intézmények és tisztségviselők számára is fontos lehet az adóvevő titkosítása, hogy megvédjék a kormányzati és nemzetbiztonsági információkat, valamint a hivatalos kommunikációt.

3. Üzleti és vállalati környezet: Az üzleti és vállalati környezetben az adóvevő titkosítása segíthet megvédeni az üzleti titkokat, stratégiai terveket és más érzékeny információkat, valamint biztosíthatja az üzleti kommunikáció bizalmasságát és biztonságát.

4. Egészségügyi intézmények: Az egészségügyi intézményekben az adóvevő titkosítása segíthet megőrizni a beteginformációk és más egészségügyi adatok bizalmasságát és védelmét.

5. Szállítás és logisztika: A szállítási és logisztikai vállalkozások, raktáregységek és gyárak gyakran használnak kommunikációs eszközöket az áruk követésére és kezelésére, ezért fontos lehet az adóvevő titkosítása annak érdekében, hogy megakadályozzák az illetéktelen hozzáférést és manipulációt.

6. Magánemberek és közszolgálati személyzet: Egyes magánemberek, például biztonsági személyzet, rendezvényszervezők, veszélyes munkavégzés irányítói vagy vészhelyzeti szolgáltatások munkatársai is használhatnak titkosított adóvevőket a munkájuk során vagy az érzékeny információk védelme érdekében.

Ezek csak néhány példa arra, hogy kiknek és milyen területeken lehet javasolt az adóvevő titkosítása. Általánosságban azonban bárki számára fontos lehet az adatok védelme és a bizalmas kommunikáció biztonságának biztosítása érdekében.

Érdemes erre szakosodott szakemberrel konzultálni, és ha megvan a biztonsági kockázat besorolása az adott munkaterületnek, akkor már tudunk segíteni a megfelelő készülék kiválasztásában, vagy az utólagos titkosítás beprogramozásában.