A nem engedélyköteles (PMR446) adóvevők előnyei és korlátai
Sok munkakörben az adóvevő-készülékek és -rendszerek biztosítják a leghatékonyabb, leggyorsabb kommunikációt. Azonban a hagyományos adóvevők használhatóságának gyakran gátat szab a hatótávolság. Különösen igaz ez a szabadon, engedély nélkül használható frekvenciasávokon működő (pl. PMR446) adóvevőkre. Az engedélymentességnek ugyanis feltétele, hogy a készülékek megfeleljenek a szabványoknak: adóteljesítményük erősen korlátozott, és antennájukat sem lehet lecserélni. A készülékgyártók néha ráírják a dobozokra, hogy akár sok kilométert is „áthidalnak” az adóvevőik, hiszen a vásárlók – érthetően – tudni szeretnék, milyen távolságig tudnak majd beszélni egymással. Csakhogy ezek a feltüntetett távolságok általában csak ideális, jobb esetben átlagos helyzetekben bizonyulnak valósnak: két hegycsúcs között, rádiófrekvenciás zavaroktól mentes környezetben, tökéletes optikai rálátás mellett. A valóság legtöbbször más. Amint épületek között, sőt, épületen belül kezdjük el használni az adóvevőket; esetleg fémtárgyak, vagy lombos fák „állják útját a rádióhullámoknak”; vagy más rádiósok is használják „hatótávolságon belül” a rádiócsatornát; vagy akár a közelben bekapcsolnak egy hibás elektromos eszközt, ami zavart okozhat; a több kilométeresnek ígért hatótávolság akár pár tíz méterre is lecsökkenhet.
Adóvevők frekvenciaengedéllyel
Megbízhatóbb kommunikációt az úgynevezett professzionális, vagy ipari adóvevők biztosítanak, amelyek használatához a hírközlési hatóságtól kell engedélyt és saját frekvenciát kérni. A frekvenciaengedélyezési eljárás során, – főképp, ha a nagyobb távolságok biztos áthidalásához átjátszóállomást kell telepíteni, – rendszertervet kell készíteni, így a hatóság a konkrét felhasználási helyszínhez és használati módhoz igazodva jelöli ki a frekvenciákat és az engedélyezett teljesítményt. A saját rádiórendszer persze költségesebb, és a hatótávolsága sem korlátlan: az adóvevőket csak a megtervezett lefedettségi területen belül fogjuk tudjuk használni. Ráadásul, ha például nem csak az engedélyben szereplő, előre megadott földrajzi területen belül szeretnénk használni a készülékeket, akkor országos frekvenciát kell kérnünk, amelynek díja, értelemszerűen még magasabb.
Internetalapú adóvevők
A korlátozott hatótávolság és a változó helyszíneken történő adóvevő-használat problémáira kínál megoldást az Anico eChat internetalapú adóvevő rendszer.
Az eChat adóvevők mobiltelefon hálózathoz vagy WiFi-hez csatlakoznak, és így kapcsolódnak a Magyarországon üzemeltetett biztonságos szerverekhez, és azokon keresztül egymáshoz. Így a rádiókészülékek mindenhol használhatók, ahol a mobilszolgáltatók lefedettséggel rendelkeznek, illetve ott, ahol saját vezeték nélküli internetkapcsolat kiépíthető. Az Anico eChat rendszer szinte földrajzi korlátok nélküli kommunikációt biztosít – a hatótávnak csak az internet elérhetősége szab határt.
Fontos különbség az ipari adóvevőkkel szemben, hogy az Anico eChat internetalapú adóvevő-rendszer esetén nem saját frekvencián történik a kommunikáció, így a saját rádiórendszerekkel szemben itt nincs szükség rendszertervezésre, engedélyeztetési folyamatra sem.
A profi, átjátszós rádiókommunikációs rendszerek kiépítése akár milliós tétel is lehet, majd a frekvenciák használatért rendszeres díjat kell fizetni. Az ezeket helyettesítő eChat PoC rendszer jóval költséghatékonyabb megoldás, mivel mind a beruházás, mind az üzemeltetés olcsóbb, és jól tervezhető! Rendszeres költségek: a licensz használat havi / éves díja (amely cégenként eltérő lehet), illetve a készülékek használatához szükséges internet-kapcsolat (mobiladat SIM-kártya vagy telephelyen kiépített WiFi-hálózat.)
